Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint. Bezár

Minden kezdet nehéz...?!

Minden kezdet nehéz...?!

Sziasztok!

Mielőtt belekezdenénk a poszt témájába, engedjétek meg nekem, hogy egy gyors bemutatkozással kezdjem meg az oldalon a "pályafutásomat". Úgy gondolom, gyakorlott bloggerként, hogy sokkal hitelesebb tud lenni az ember írása akkor, ha az olvasók ismerik az illető háttér történetét, és tudnak egy arcot csatolni az olvasottakhoz. Hiszen magamból indulok ki, egy vadidegentől, akiről semmit nem tudok, arc nélkül köszönöm, de nem kérek semmilyen szuper jó tippet. Szóval vágjunk is bele!

Meli vagyok, 23 éves, jelen pillanatban még jogász hallgató, vagyis már nem sokáig, mert éppen államvizsgázó, mellette az iwi testépítő és fitness edző szakán tanulok. Mindezek mellett van egy kozmetikus végzettségem, amiben ugyan nem dolgoztam, de úgy gondolom, hogy egy két praktikával tudok segíteni a női olvasóknak, hogy a testünk a legjobb formába kerüljön.:) És nem, még mindig nem fogyott el: mindezek mellett jelenleg életem első fitness verseny szezonjára készülök a MyBody team-el, (Sákovics Virág és Németh Dorottya vezényletével) ami az őszi szezonban lesz esedékes. Szabadidőmben (ami az államvizsga miatt most elég kevés) nagyon szeretek főzni - ami a diétám miatt elengedhetetlen is - és mindent ami az egészséges életmódhoz és sportoláshoz kapcsolódik, a témában olvasni, tanulni, szemináriumokra járni. Fentebb már említettem, hogy a blogolást nem most kezdtem, hanem lassan már 2 éve vezetek 2 blogot, az egyik egy abszolut női témájú, de sok egészséges életmóddal kapcsolatos recept és poszt is született már itt, a másik pedig egy csak és kifejezetten a sportolásra és az egészséges életmódra koncentráló oldal. Aki kíváncsi rájuk, ITT és ITT megtalálja őket. 

Gondolom, most sokan bólintottatok egyet, hogy rendben, oké, de mire is számíthattok tőlem?

Az én hitvallásom az, hogy - annak ellenére, hogy anno én is így kezdtem - nem azért kell sportolnunk, és egészségesen élnünk, hogy jól nézzünk ki, hanem azért, hogy egészségesek legyünk. Két éve kezdtem el egészségesen élni, nem titkoltam soha, annak ellenére, hogy lehet, hogy lesz aki kiröhög: Rubint Réka hatására. 

Tudni kell rólam, hogy soha életemben nem voltak súlyproblémáim, sőt, mindig a vékony, nyurga kis madárcsontú-madárétkűekhez tartoztam. 12 évig hol ezért, hol azért (mondvacsinált okokkal) fel voltam mentve testnevelésből, és azt vallottam, hogy sportolnia, és diétáznia annak kell, aki kövér. Kedvenc ételeim a rántott hús, chips, csokoládé, pizza és mindenféle gyorséttermi kaják voltak, és még úgy is, hogy  konkrétan 0-24 ezeket ettem 50 kg fölé nem ment a mérleg nyelve a 173 centiméteremhez, ráadásul megnyertem egy nemzetközi szépségversenyt is, így abszolut "feleslegesnek" tartottam, hogy én sanyargassam magam. (Csak viszonyításképpen, most a 173 cm-hez 58 kg társul)

Majd valahogyan egy szép napon, Rubint Réka facebookjára tévedtem, és egyszerűen annyira magával ragadóan beszélt erről az életmódról, és a sportolásról, hogy tudtam, hogy változtatnom kell, én is azt akarom, én is akarok jó érzést, meg sportos lenni.

Igen ám, de jöttek a bökkenők, amivel szerintem minden életmódváltó találkozik. Halvány lila gőzöm sem volt, hogy mi az a szénhidrát, egyszerű, meg összetett, meg gyors, meg lassú, meg ilyen fehérje, meg olyan, meg transzzsír, meg jó zsír, meg miből mennyit, meg amúgyis utálom a zöldségeket, most mi lesz.

Na és az edzés? Az állóképességem egy  98 éves szívműtött tüdőbetegével volt egy szinten, és egyébként is az a fajta lány voltam, aki azért a túlzottan megeröltető dolgokat nem csípte. Na meg a fájdalmat sem. Akkoriban még nem tudtam, hogy az élet a komforzónán kívül kezdődik.:)

Rengeteg vicces sztorit tudnék mesélni nektek abból az időből, amikor még nem tudtam mit hogy és mivel, vagy az első futásomról, ami után 1 hétig nem tudtam mozogni, de persze voltak kevésbé vicces pillanatok is, ami végett elhatároztam, hogy egy külön blogot szentelek a témának, és segíteni szeretnék, hogy senki ne kövesse el az én hibáimat.

De kezdjük az elején. Úgy döntöttem a finomított cukrot és a lisztet száműzöm az életemből teljes mértékben, a sportban pedig - mint mindenben először - próbáltam kiskaput keresni, elmentem kipróbálni a speedfitnesst (ami leverte a vesekövem így többet nem mentem) majd a power platet, amit egyébként azóta sem bántam meg. Sokan szidják, fikázzák, de azt mondom, hogy akkor nekem ez volt a legjobb döntés, ugyanis se sportolni nem szerettem, se időm nem volt (tudom, rossz kifogás), se állóképességem nem volt. Suli után ez viszont pont belefért, eldöcögtem, fél óra, és kész. Akik nem ismerik azoknak mondom, hogy a gép mechanizmusa azon alapul, hogy kibillent az egyensúlyodból, és így kell klasszikus alap gyakorlatokat végezni. Mivel a fent említett okokból nálam szóba sem került első körben a konditerem, örültem, hogy erre mozgásformára rátaláltam. Fél évet jártam, kitartóan, heti négyszer, és ez a fél év elég volt, hogy egy minimális állóképességet adjon, és hogy többé ne legyek annyira kis nyeszledék, hogy féljek betenni a lábam a konditerembe. 

Mikor már kezdett kevés lenni a PP, akkor gondoltam más mozgásforma után nézek. A konditerem fóbiámat még ekkor sem tudtam legyőzni, így a pole fitness (rúd fitness) felé fordultam. Hál istennek egy szuper csapathoz és edzőhöz (Csendes Edina - Chrome Pole Fitness) kerültem, aki segített a saját tempómban fejlődni. Minden órán sikerélményem volt, és mikor már bátran tartottam magam a rúdon, akkor éreztem, hogy na, majd most, elmegyek egy terembe.

Tudni kell rólam, hogy amit csinálok, azt szeretem száz százalékosan végezni, így szóba sem jött, hogy egyedül mürköljek a konditeremben, szóval első lépésként, egy edzőt kellett keresnem. Először Czine Szilvia, majd Csörgő Adrienn segítségével ismerkedtem meg a konditerem világával, és nem régen kerültem a mostani edzőim szárnya alá, a versenyzés végett.

Kemény, és hosszú utat jártam be eddig, rengeteg hibával. Hosszú ideig nem megfelelő edzői utasítások végett alapanyagcsere alatt étkeztem, ezért nem fejlődtem. Nehéz volt kitartani, szenvedni és izzadni úgy, hogy látszata aligha volt az egésznek. Ez a "hobbi" pedig elég költséges mulatság, így a pénzt pedig csak emésztette fel a rengeteg táplálékkiegészítő, a terembérlet, és az edzők is.

Nincsenek, és soha nem is voltak világmegváltó terveim ezzel kapcsolatban, a versenyzésbe is csak magam miatt vágtam bele, hogy magamnak bizonyítsak. Akaraterőben, és kitartásban sosem szenvedtem hiányt, de ez most még nekem is embert próbáló. Viszont ha eljutok odáig, és ott fogok állni a színpadon, onnantól úgy gondolom, mindenki előtt példa lehetek, aki olyan messziről indul mint én indulatam anno. Mindenkinek azt mondom, hogy én nem nulláról, hanem minuszból kezdtem, mert utáltam ezt az egészet, és a hátam közepére kívántam. Nekem nem volt jól eső fájdalom, vagy fáradtság, én egyszerűen ki nem állhattam, csak nem akartam plöttyedt lapos fenekű csüngős hasú kiskoca lenni.

Na és mi van most?

Megszerettem edzeni. Hihetetlen, és sosem hittem, hogy eljutok idáig. Természetes lett, hogy csak egészséges ételeket fogyasztok, semmi feldolgozottat. 2 éve nem voltam beteg, és végre a két spagetti karom helyén már két makaróni olyan kar van, amin felfedezhető a bicepsz és a tricepsz, sőt, a hátam sem olyan már mint egy bontott csirkéé, és a fenekem sem csak alkatilag hanem az izomtól gömbölyödik. Rengeteg kitartást, türelmet, és alázatot adott nekem ez az életforma, és életem legjobb döntésének tartom, hogy belekezdtem ebbe, amiért Rubint Rékának így ismeretlenül a távolból mindig is hálás leszek. A blogom által naponta több levelet és visszajelzést kapok, hogy hány embernek változtattam meg az életét a hozzáállásommal, és a szemléletmódommal.

Köszönöm ez úton is a lehetőséget, hogy ide is írhatok, és talán még több emberhez eljut az üzenetem, hogy bármit elérhetsz.

A legelejére visszakanyarodva tehát, mit is várhattok tőlem?

Motivációs posztokat, ami segíteni fog, hogy ne adjátok fel, a versenyfelkészülésem (amit egyébként ITT is követhettek a többi lányéval együtt) részleteit, mesélni fogok a pole fitnessről, ami azóta is a szenvedélyem, az edzésekről, edzésmódszerekről, diétáról,  és persze mindenről, ami érdekel titeket.

Amennyiben tetszett az írásom, és esetleg kérdésetek lenne, feltehetitek névtelenül is ITT vagy követhettek instagramon: meliszabo néven.

 

Partner oldalunknak köszönjük, hogy a cikk megjelenhetett az oldalunkon:

 

Tartalomhoz tartozó címkék: cikk
Gyártók
Bal oldal 2
Rólunk mondták

"Gyors, korrekt, vevőorientált kiszolgálás. A kérdéseimre nagyon gyorsan kaptam választ (volt olyan hogy hétvégén! ). A honlap átlátható, színvonalas, látszik hogy benne vannak a "szakmában" a fiúk (itt a testépítést értem). Összességében az első tapasztalatom nagyon pozitív, csak így tovább!"Horváth Ferenc

Kosár
0 árucikk
Kövess minket!
Bannerek
Jobb bannerek

  

Motiváció

„Hiszek abban, hogy belső erőnk tesz győztessé vagy vesztessé. A győztesek azok, akik valóban hallgatnak szívükre.” Sylvester Stallone