Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint. Bezár

Az Adonisz-hatás

Az Adonisz-hatás

 

Az írás részben arról szól, hogy szinte mindig van egy mögöttes cél minden tevékenységünk mögött és nem biztos, hogy amit csinálunk, az ténylegesen ezt hozza közelebb. A fizikumunk hatása a környezetünkre nem akkor lesz a legnagyobb, ha a maximális testméretet hajszoljuk. A másik gondolat pedig az, hogy doppingszerek nélkül bizonyos eredmények elérése lehetetlen és így egyesek visszaélnek ezekkel a szerekkel, miközben a legtöbbször a tényleges céljuktól egyre távolabb kerülnek.

Az Adonisz-komplexus
Az igazság az, hogy jól körülhatárolt cél nélkül az ember örökké elégedetlen maradhat és olyan célokat kerget megállás nélkül, amelyek egyszerűen elérhetetlenek számára. A médiában, moziban bemutatott fizikumok, a legtöbb amatőr és profi sporteseményen látható testek a szteroidok és más testátalakító tiltott szerek titkolt használatának eredményei. Ahogy a média a nők számára is nem realisztikus vékonyságú alkatokat erőltet anorexiát, étkezési zavarokat előidézve, úgy a média a férfiak számára is olyan képet közöl a méret és izmosság terén, amely fordított anorexiát hoz elő, melyet Adonisz-komplexusnak neveztek el a szakemberek.

Az Adonisz-komplexus olyan testkép eltorzulás, amely miatt sok férfi állandóan úgy érzi, hogy nagyobbnak kéne lennie. Teljesen mindegy, hogy ténylegesen milyen nagyok, ők úgy látják magukat, hogy túl vékonyak és gyengék (ahogy az anorexiások irrealisztikusan kövérnek látják magukat a valósággal szemben). Sajnos ez az oka annak, hogy sok férfi kezd el használni és visszaélni doppingszerekkel. De mindegy, hogy mekkora méretet érnek el és milyen masszív szteroid mennyiséget visznek be, az Adonisz-komplexus pszichológiai csapdájába esve az eredmények soha nem lesznek kielégítőek számukra és így tovább keresik a módot, hogy még nagyobbak legyenek.

Szociális dominanciát és sikert az életben nem lehet puszta testmérettel elérni! Az én próbálkozásom is teljesen értelmetlen volt, amellyel ma már tisztában vagyok. De az tuti, hogy akkoriban nem volt más választásom, mint megpróbálni. A valóság az, hogy teljesen irreális célom volt, amelyet soha nem tudtam volna elérni naturálon. És haver, mekkora cumi volt ez! De ez az út elvezetett a nagyobb kérdéshez: mi a fenének is akartam olyan nagy lenni? Soha nem akartam versenyző testépítő lenni és nem játszottam profi sportot. Egy fillért sem kerestem volna abból, ha mindenki másnál nagyobb vagyok.

Ez az utolsó gondolat zavart a leginkább. Mindegy, hogy mekkorára nőttem, soha nem volt elég! Aztán kinyílt a szemem... Ha a nagyobb méret nem a válasz és ha vannak természetes korlátok arra nézve, hogy mekkora lehetek naturálon, akkor ezeken a határokon belül kell a legjobb testet megszereznem! Ekkor kezdtem el átirányítani a figyelmemet a táplálkozás és edzéstudomány területeiről a következőkre:

  • testarányok
  • testforma
  • fizikai vonzalom
  • anatómia
  • evolúció
  • antropológia
  • a hős kinézete
  • miért van a testformának erős hatása a kapcsolatokra, karrierre, szociális életre


Lényegében nulláról kezdtem a kutatásaimat, mintha üres lap lennék és soha semmi közöm nem lett volna a testépítéshez és nem mentem volna le a konditerembe egyszer sem.

A felsorolt területek tanulmányozásával rájöttem végül, hogy a maximális fizikai méret megszerzésének hajszolása egy eltévelyedett ambíció volt a sikerességre. Egyszerűen csak a "nagyságot" akartam élet-sikerré változtatni. Soha nem érdekelt, hogy öncélúan legyek hatalmas, hanem azt reméltem, hogy olyan dolgokat hoz majd számomra mint tisztelet, társadalmi dominancia, több nő, jobb karrier, nagyobb szociális kapcsolatrendszer, több pénz, tehát általánosságban több siker. Persze ennek nem is kellene meglepőnek lennie, a vágy, hogy minél sikeresebbek legyünk, univerzális emberi tulajdonság, azonban a helyes út ennek eléréséhez ismeretlen a legtöbbek számára. Az egyetlen aspektusa a sikernek, amit a férfiak tudat alatt értenek, a nyers fizikai dominancia.

 

 

 

 

Gondolj bele: ha nem vagy okosabb, gazdagabb, találékonyabb, jobb képű, magasabb társadalmi állású, vagy nincs jobb hozzáférésed anyagi javakhoz és több emberhez, mint másnak, akkor legalább fizikailag nagyobb lehetnél náluk. Ez a mentalitás volt az a hiba, ami az Adonisz-komplexushoz vezetett nálam is. Az egyetlen válasz, amire mindig jutottam a bukásaim, vagy a sikereim hiánya kapcsán, hogy még mindig nem vagyok elég hatalmas. De mára már felismertem: a nagyobb nem mindig jobb!

Persze, a nagyobb lehet, hogy jobb egy szemtől szemben, a "győztes mindent visz" konfrontációban, vagy nyolcévesek dulakodásában a játszótéren, de ezek a szituációk nem gyakoriak a modern társadalmi életben és biztos, hogy nem így leszel sikeres a munkádban, pénzügyeidben vagy a párkapcsolataidban. Egyszerűen nem tudod fizikai megfélemlítéssel felküzdeni magad a csúcsra, és ami esetleg működött a gimiben, az halál biztos, hogy nem fog használni az életem hátralevő részében. Persze a férfiak fizikai dominanciával kapcsolatos érzései soha nem fognak megszűnni, mert a társadalom legmagasabb szintjein is még mindig a "legnagyobb csávó a legnagyobb bottal" nyer — nézd csak meg a domináns szuperhatalmakat a földön és a hadseregeik méretét. A hadsereg még mindig a fizikai dominancián alapszik.

Sokba volt nekem, amire felfogtam mindezt. 14 évet töltöttem könyvtárakban és laborokban folyamatosan kutatva a táplálkozási módokat, edzéseket, gyógyszereket, étrendkiegészítőket. Szereztem mindenféle szintű diplomát az emberi mozgással és táplálkozással kapcsolatos területeken; edzői képesítéseket nyertem; vezettem termékfejlesztést komoly cégeknél; és majdnem két évtizedig évi több száz órát töltöttem edzéssel, amely időszak során erősen doppingoltam is.

De végül beláttam, hogy a rossz kérdéseket tettem föl.

Nem kell tudnom, hogy miként lehet nagyobbnak lenni.

Azt kell tudnom, hogy milyen testforma, milyen arányok adják a megfelelő kinézetet — a legjobb kinézetet. A siker kinézetét. A vezető férfiét, aki megszerzi a nőt, a tuti állást, a nagy fizetést. Azt kell megtudnom, hogy milyen az a fizikum, ami minden nőt vonz és minden férfi úgy akar kinézni. D végig a rossz kérdésekre kerestem a választ és szégyenletes, hogy ma már ez mennyire egyértelmű. A helyes kérdés az, hogy "milyen test kell ahhoz, hogy sikeresebb legyen az életem?" Hiszen minden más fizikumbeli eredményt ennek a végcélnak a szolgálatába akartam állítani.

Mindent tudtam a táplálkozásról, fitnessről, edzésről, étrendkiegészítőkről és a testépítésről, de semmit nem tudtam a tökéletes test arányairól. A tanulmányaim a testformával és testarányokkal kapcsolatban csak elkezdődtek ezen a ponton; és meg kellett értenem, hogy ezek miként kapcsolódtak direkt módon a társadalmi dominanciához, a kapcsolatokhoz, a saját "márkád" menedzsmentjéhez, a pénzhez, sikerhez és emberi természethez.

A kutatásaim olyan területekhez vezettek, amelyekre nem is gondoltam korábban. Tanulmányoztam az anatómiát, szociálpszichológiát, antropológiát, az ősi szobrokat, a művészettörténetet, a szexualitás és emberi viselkedés evolúcióját és még a matematikát is.

Az első dolog azonban, amit mikroszkóp alá vettem, a fizikai vonzódás kutatási területe volt. Pontosan tudom, hogy milyen nőt találnak attraktívnak a férfiak, de rá kellett jönnöm, hogy a legtöbb férfi — beleértve magamat is — nem rendelkezik egyáltalán helyes elképzeléssel arról, hogy a nők mit találnak vonzónak a férfiakban!

A tökéletes arányok
Ahogy elkezdtem a kutatásaimat a megfelelő kinézet fellelése érdekében, rájöttem, hogy igazából egy végcél pontot akartam találni — egy formát és méretet, amelyet meg kell céloznunk az edzéssel, amely kinézetet és alakot doppingszerek nélkül el kell tudnunk érni. Hamarosan a kutatásaim azt mutatták, hogy a szteroidok valójában eltorzítják a testformát és méretet egy olyan pontig, amelyhez már szinte senki nem tud viszonyulni és ez a tény megerősített abban, hogy a nagyobb egyáltalán nem jobb.

 

 

 

 

Felfedeztem például, hogy a leghatalmasabb, legtömegesebb emberek taszítják a nőket (Swami 2007), és hogy a legtöbb férfi valójában túlbecsüli, hogy mekkora izomtömeg vonzza a nőket (Thompson 1992). Ha a saját ösztöneire hallgat a férfi, akkor a női véleménynél átlagosan 13 kilóval izmosabb fizikumot tart szükségesnek a női vonzalom elnyeréséhez. Szóval mondjuk a nő 87 kilósan ideálisnak tart, viszont te úgy gondolod, hogy 100 kilósnak kéne lenned, mely tömegtől a nő valószínűleg inkább csak megijed!

Itt az a probléma, hogy a legtöbb férfi a többi férfihoz viszonyítja magát, ahogy a legtöbb nő is a többi nőt figyeli. A nők vékonyabbak és könnyebbek akarnak lenni, a férfiak pedig nagyobbak és erősebbek, mint a férfitársaik. De ez hibás gondolkodás, és van egy határ aközött, hogy optimális az izomtömeged vagy már kifejezetten túl sok.

A tanulmányaim során megtanultam, hogy a puszta méret soha nem jó mutatója a pénzügyi és társadalmi sikernek. Sőt, a legtöbb ember a testépítőket túlsúlyosnak nézi és így a túlzott izomtömeg akár a munkahelyi és pénzügyi előmeneteledet is gátolhatja, mivel az emberek (pl. a főnökeid) tudat alatt előítéletekkel rendelkeznek a túlsúlyosakkal szemben és ez diszkriminációhoz vezet! Mivel a testépítők ruhában egyszerűen túlsúlyosnak nézhetnek ki, könnyedén hasonló negatív megkülönböztetésben lehet részük (Puhl 2001, Watkins 2000).

Nézd meg a fentebb leírt listámat a szakterületekről, amelyekbe beleástam magam! Hiányoznak dolgok, nem? Nem tanulmányoztam a fitness-testépítő magazinokat, a táplálkozási kutatásokat, vagy bármit, amit a modern újságos stand kínál! Örült hajszában voltam a szélrózsa minden irányában, de azt már biztosan tudtam, hogy mely területeken nem fogom megtalálni a helyes választ. Akkor bukkantam egy érdekes tényre, amikor a "Vörös királynő" című evolúciós pszichológia könyvet olvastam és ez elvezetett ahhoz a koncepcióhoz, hogy van egy tökéletes emberi testarány és méretek, amelyek ezt kiadják. Az egyik fejezetben arról beszélnek, hogy mit találnak a férfiak vonzónak a nőkben és egy Swami nevezetű kutató azt hozta ki, hogy a nő testének arányai és nem az átfogó mérete az, amihez a férfiak legjobban vonzódnak. És ez nem is meglepő számunkra, nem igaz? A férfiak ki tudják választani a számukra tetsző nőt, teljesen mindegy, hogy milyen magas vagy alacsony.

Swami kutatása megmutatta, hogy a Playboy poszter lányok a magazin teljes történelme során egyetlen dologban mindig megegyeztek: a nők derék-csípő aránya ugyanaz. Úgy tűnik Hugh Hefner (Playboy alapító) többet tudott, mint gondoltuk volna. Ő tisztában volt azzal, hogy szinte minden férfi attraktívnak fogja találni ezt az arányt.Ez a tény elgondolkodtatott engem abban a kérdésben, hogy a nők is vonzónak találnak-e valamit hasonló módon a férfiak testén.

És igen, ez a helyzet!

A kutatások arról is tudnak, hogy a nők is ragaszkodnak egy arányhoz a férfi teste kapcsán, de ez nem ugyanaz a derék:csípő arányosság, hanem a férfiak váll:derék aránya! Számos kutatási anyagban nők mindenféle kultúrákból ismételten és konzisztens módon az 1:1.6 arányt választották ki mint a legvonzóbb. A hölgyek nem találták attraktívnak az ezt meghaladó arányt (amit esetleg a doppingoló testépítők elérhetnek) és a jelentősen ez alá eső arányt (gondolj vékony állóképességi sportolóra vagy széles derekú túlsúlyos emberre) [Swami 2007, Swami 2005, Dixon 2003].

 

Nézd meg a kiugrást a vonzódásban 0.6-nál! (0.6=1/1.6) Ez az arány a váll:derék tekintetében elsöprő fölénnyel nyer! Azt is figyeld meg, hogy a mezomorf, vagyis az atletikus alkatnál mért 0.6-nál van a kiugrás, tehát nem mindegy a derék méret, zsírosság, stb. sem (az endomorf kövérkés alkat.)

 

 

 

 

Szóval minden kutatás oda lyukadt ki, hogy az 1:1.6 arány a tuti. Ahogy egy férfi teste közelített ehhez az arányossághoz, a vonzósága úgy növekedett.

Ez a ténylegesen helyes testméret, amit kerestem! Sok kutatás alátámasztja ezt. És a vékony test sem teszi meg és ugyanúgy a zsíros sem. Izmosnak kell lenned, de nem túl nagynak (Frederick 2007, Franzoi 1987, Dixon 2003, Li 2006, Maisey 1999). De mitől olyan speciális ez a szám? Miért nem az 1:1.7 vagy az 1:1.4? Miért mutat minden az 1:1.6-hoz? Elkezdtem önmagában ezt az arányt kutatni és ekkor rájöttem, hogy ez nem csak valami véletlen szám, hanem egy nagyon is speciális arány, amit úgy ismernek mint az aranyarány vagy aranymetszés (az ókorban isteni számnak is nevezték, ugyanis az emberek nem csak matematikai tényként tekintettek rá, hanem az istenség földi jelenlétének és a teremtésnek a kifejezőjeként is értelmezték).

Az 1:1.618 egy olyan ősi matematikai elv, amely sok természeti törvényt szabályoz, beleértve az emberi test alakját és arányait is, de még a növények növekedési mintáit is. És az aranyarány az egyik kulcsa az emberi szépség érzékelésnek és a vonzódásnak. El tudod ezt képzelni? A világ legfontosabb számára bukkantam rá!

 

Az aranyarány és a tökéletes férfi testarányok
Az aranyarány a legvonzóbb arcok arányait is diktálja. A forma, a méret, a szemek, ajkak, stb. távolsága az arcon az aranyarányhoz kapcsolódik. A vonzó arcot úgy is hívják, ahogy az "arany maszk" (Baker 2001, Jahanbin 2008). Az arc jellemzőit nem tudjuk igazán megváltoztatni, de az izmaink méretét és formáját igen, és így az aranyarány a kulcs a tökéletességhez a testünk átváltoztatásakor.

A férfi váll:derék aránya a legfontosabb mutatója az átfogó kinézetnek. Ez az arány az, amelyet leggyakrabban megítélnek az emberek, mert azonnal látható és még ruha rétegek alatt sem lehet elrejteni. Abban a percben, ahogy besétálsz egy helységbe, a váll:derék arányod a legerősebb és azonnali reprezentációja a fizikumodnak (Horvath 1981, Dixon 2003, Swami 2005, Swami 2007, Lavrakas 1975).

És ez az arány nem olyasmi, amivel születsz — dolgozni kell, hogy megszerezd. Olyan fokú izmosságról beszélek, amelyet doppingmentes edzéssel el lehet érni, de nem valószínű, hogy véletlenül tökéletes leszel, így erőfeszítéseket kell tenni.

Nem véletlen az sem, hogy az öltönyök beépített válltöméssel rendelkeznek. Ez javítja a váll:derék arányt és az erő, hatalom, dominancia kinézetét kölcsönzi a viselőjének. Úgy tűnik, hogy a társadalom valahol mindig is értette, hogy van egy domináns kinézet és ez összefügg a derékkal, vállal — én most csak egy egzakt számot társítok hozzá most.

A legerősebb hatás, amit a test kifejthet mások tudatalattijára a szimmetrián, egyensúlyon és az aranyarányon alapszik. A tökéletes test arányokon, amit az akkor ér el, amikor megközelíti az aranyarányt. A váll:derék arányod az, amit én Adonisz-index aránynak hívok. Minél közelebb hozod az Adonisz-indexedet az 1:1.618-hoz, annál inkább meg fog változni az életed a szemed előtt.

 

Az Adonisz-index
Az Adonisz-index (AI) tehát a vállad körméretének aránya a derekad körméretéhez viszonyítva. Mérd meg a vállad körméretét mérőszalaggal a legszélesebb résznél (tipikusan ez a kulcscsontod és a mellbimbód között félúton van). Mérd meg a derekadat mérőszalaggal a köldököd magasságában. Ez az Adonisz-indexed és minél közelebb van az 1:1.618-hoz, annál tökéletesebb a tested mérvadó arányossága.

 

 

Ebben a pillanatban úgy érezheted, hogy ez mind túl könnyen hangzik és csak annyit kell tenned, hogy felépíted a vállaidat, melledet és a felső hátadat és már ott is leszel a tökéletes Adonisz-indexnél, de nem ez a helyzet. Ahogy láttuk a diagrammnál, a tökéletes forma függ az ideális derék mérettől is. A fizikai vonzódás kutatása megmutatja, hogy a nők olyan férfiakhoz vonzódnak, akik V-alakkal rendelkeznek, de ez a szabály csak akkor érvényesül, ha a férfi karcsú derekú is! Vaskos derék, úszógumi és még vaskosabb vállak nem működnek. A nők arról számolnak be, hogy a férfi teste elveszti vonzó jellegét, ha zsíros derékhoz társul akármilyen széles váll (Horvarth 1981, Dixon 2007, Dixon 2007). És arról is szóltunk már, hogy feltétlenül van egy anyagi és társadalmi megkülönböztetés a túlsúlyosakkal szemben. (És a túlsúlyos szó szerint ezt jelenti: nem túl zsírosat, hanem túl nagy testsúlyt a testmagassághoz képest, még akkor is, ha ennek jó része izom — a szerk.)

Más szóval az Adonisz-index akkor válik igazzá, ha a derekad is közelít az ideális méretéhez. De honnan tudjuk mi ez a szám? Az ideális derék egy másik arányosság, a testmagasság:derék arány függvénye. Szinte bármelyik férfi esetében a magasság kb. 45%-a az optimális arány. Ez sem véletlen, valójában ez is az aranyarány egy derivatívája. Nem fárasztalak a részletekkel, elég legyen annyi, hogy a pontos szám 1:1.447.

Példaként:

180 cm testmagassághoz 180 x 0.45=81 centis ideális derék kerület
81 cm / (1/1.618)=131 centis ideális váll kerület

131 cm:81 cm=1.618 Adonisz-index arány

 

Felejtsd el a "bodybuildinget", felejtsd el az 50 centis bicepszeket, felejtsd el a 125 kilós testsúlyt — EZ AZ IDEÁLIS egy 180 centi magas férfinak! Ez az ideális, amit mindig is keresnem kellett volna nekem is. Minél közelebb kerülsz ehhez a mérethez, annál lenyűgözőbb lesz ténylegesen a tested és annál több figyelmet kapsz majd egyszerűen a formád és arányaid miatt.

A modern fizikai vonzódás kutatások, valamint az ősi szobrok arányai és a művészet általában alátámasztja ezt a formát, arányosságot.

 

Írta: John Barba és Brad Pilon
 

Forrás: bodybuilding.com

Tartalomhoz tartozó címkék: cikk
Gyártók
Bal oldal 2
Rólunk mondták

"Gyors, korrekt, vevőorientált kiszolgálás. A kérdéseimre nagyon gyorsan kaptam választ (volt olyan hogy hétvégén! ). A honlap átlátható, színvonalas, látszik hogy benne vannak a "szakmában" a fiúk (itt a testépítést értem). Összességében az első tapasztalatom nagyon pozitív, csak így tovább!"Horváth Ferenc

Kosár
0 árucikk
Kövess minket!
Bannerek
Jobb bannerek

  

Motiváció

„Hiszek abban, hogy belső erőnk tesz győztessé vagy vesztessé. A győztesek azok, akik valóban hallgatnak szívükre.” Sylvester Stallone